Majdnem 2 hónapja hogy ígértem a Facebook oldalamon: írok bővebben a hullámvölgyről amibe a textilfestéssel kerültem. Itt a blogon még nem sok szó esett a hullámhegyekről sem — instán osztom meg leggyakrabban az aktuális történéseket — úgyhogy most egy kis összefoglaló következik, személyes szállal.
A sziromfestés ötletét Anita adta nemrégiben, és azonnal tudtam hogy sürgősen ki fogjuk próbálni. Igazi gyerekkel alkotós projekt, és felnőtt fejjel, egyedül is bele lehet merülni.
Imádom. A finom, mégis élénk pasztellszíneit, a játékot, az egyszerűségét. Már az első lépés, a növények válogatása és gyűjtése is remek, elmélyülős elfoglaltság. Aztán a molyolás a formákkal, színekkel, a technikával, a kísérletezés a különböző növényekkel teljesen magával ragadó.
Bevallom, a PET palackokról nem a szépség jut eszembe. Utálom a műanyagot, nem az az anyag, amivel szívesen veszem körül magam. Ezért a PET újraálmodás váratott magára, míg nem találkoztam pár nagyon inspiráló alkotással mostanában.
A diákjaimnak folyamatosan gyűjtöm a kreatív ötleteket, és a fiammal is állandóan alkotásban vagyunk. Ebben a bezártságban, a megszokott napirendünket nélkülözve az eddiginél is nagyobb szükségünk van a kreativitásra, az alkotásban való elmerülés lehetőségére, ezért elhatároztam, hogy dokumentálom és megosztom veletek az aktuális projekteket.
Elmegyünk egymás mellett. Sok a dolgunk, mind nagyon fontos, fontosabb mint az ember-ség, az együtt, az egymásnak levés. Önmagunknak levés, hát az se nagyon van. A természetet már szóba se hozom, hát kinek van ma ideje csak úgy leülni a fűbe félórára és figyelni a hangyákat?
Május elején összeszedtük a sátorfánkat és könnyes búcsút vettünk a Rainbow Terrace olivafáitól, virágaitól és összes lakójától. Öt hónapot töltöttünk Andalúziában, a tarisznyánk tele élményekkel és tapasztalatokkal, ideje volt továbbállni. Eredeti tervünk helyett, miszerint a helyhez kötött ösztöndíjamat egy kötetlen bóklászással zárjuk Spanyolroszág és Protugália déli részein, egyenesen Németország felé vettük az irányt.
A Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának új kiállításása 2018 április 24-étől május 18-áig látható Karinthy Szalonban. A társaság tagjaként két kis könyvem is szerepel a sokszínű tárlaton, nézzétek meg!
Eső és viharos szél. Nagyjából ez jellemezte az elmúlt egy hónapunkat kívül-belül. A természet nem kiszámítható… de hát éppen ez a szépsége, az a valódiság amiről álmodtunk, amit kerestünk. Egy mesebeli völgyben tanyáztunk le, ahol a civilizáció biztosította kényelem helyett hegyekkel, leanderbokrokkal, olajfákkal, kaktuszfügével és végtelen nyugalommal vagyunk körülvéve. Fürdőszoba és vezetékes víz helyett patak […]
Tehát elindultunk, már majd három hónapja. Tekintve hogy Andalúziában megbeszélt időre jelenésem volt, a csúszás miatt a kényelmesre tervezett nézelődős, bolyongós, tengerpartozós utazást sietős helyváltoztatássá kényszerültünk módosítani. Komótos országúti vonulás helyett autópályán robogtunk – emelkedőkön néhol negyvennel – hogy a szűk 6 nap alatt teljesíteni tudjuk a Budapest-Órgiva távot. Maga az utazás tehát az elmúlt […]